A magyar közoktatásban nincs kiépült gyakorlata a tehetséggondozásnak, sok tehetség elvész, vagy ki sem derül, ha egy gyermek valamiben kiemelkedő. A Magyarországi Református Egyház tavasszal az Új Széchenyi Terv keretében közel fél milliárd forintot nyert oktatási rendszerének fejlesztésére. A pályázat kiemelten foglalkozik a tehetséges gyerekek megtalálásával és felkarolásával illetve a velük foglalkozó pedagógusok szakmai segítésével. Horgos Vilmos tehetségkoordinátorral beszélgettünk.
Miért kiemelten fontos a tehetségek megtalálása és segítése?
Erre nagyon sok válasz adható. Talán a legelfogadottabb az a vélekedés, hogy a globalizáció hatásainak kivédésében és kezelésében nagyon fontos szerepe lesz a kreativitásnak és a tehetségnek. Szerintem hazánk megmaradásának, a magyarságtudat megőrzésének az lesz az egyik legfontosabb pillére, hogy képesek vagyunk-e olyan minőségi református intézményeket kialakítani, fejleszteni és fenntartani, amelyek vonzzák majd a tehetséges diákokat. Amennyiben igen, hitem és szakmai tapasztalatom alapján rendkívül jó kombinációt alkothat a tehetséggondozás, a hitre nevelés és a helyes magyarságtudatra való tanítás ötvözete. Ebben a református iskoláknak hatalmas előnyük lehet a többi iskolarendszerrel szemben.
Mi a véleménye a hazai tehetséggondozásról? Vannak előttünk jó példák, jó kezdeményezések?
Azt gondolom, hogy az elmúlt 10 -15 év egy folyamatosan erősödő, fejlődő tendenciát mutat. Azoknak az elkötelezett tehetségkutatónak, akik elindították ezt a folyamatot, az elmúlt években kezdett el beérni a munkája. A Matehetsz vezette hálózat is szépen kiépült, így nagyon optimista vagyok a jövőt illetően.
Hogyan, milyen módszerekkel segíti a tehetségek felkutatását, illetve tehetséggondozást a pályázat?
A pályázat legfontosabb eleme, hogy egyrészt felkeltette a vágyat az intézményvezetőkben, pedagógusokban, hogy jobban figyeljenek oda erre a területre, másrészt elkezdték feltérképezni a saját környezetüket ezzel a témával kapcsolatban. A tehetségek felkutatását és a tehetséggondozást pedig összesen öt irányból próbáltuk megfogni, hiszen négy tantárgyból – matematika, biológia, történelem, fizika – általános, - és középiskolai évfolyamon gazdagító programok készültek a református iskolák tanulóinak, míg a művészeti területek segítségével az óvodában és az alsó tagozaton próbáltunk meg tehetségmagokat találni.
Horgos Vilmos
Kik adják a szakmai hátterét a pályázat tehetséggondozásával foglalkozó részének?
A szakmai hátteret egyrészt a magyar tehetséggondozás megálmodói, terjesztői adják, másrészt olyan református oktatási vezetők és pedagógusok, akik az elméleti dolgokat gyakorlativá tudják tenni az intézményekben.
Ön a pályázta tehetségkoordinátora. Munkája során milyen tapasztalatokat szerzett?
A tehetségkoordinátori munka gyakorlatilag a szakmai vezetők által kitalált modell teljes kialakítását, gyakorlati megvalósítását jelentette az elmúlt fél évben. Kiválasztottuk és instruáltuk a szakmai anyagok elkészítőit, az ősz folyamán rendezvényeket szerveztünk és létrejöttek a regionális tehetségtanácsok. A legnagyobb öröm számomra az volt, hogy folyamatosan éreztem Isten gondviselését és azt, hogy újabb és újabb olyan emberrel találkozom, aki megértette a fontosságát ennek a projektnek. Az elmúlt 6 hónapban összességében több, mint száz pedagógus csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
A pályázat a gyakorlatban hogyan segíti a tehetséges gyermekeket és hogyan a pedagógusokat?
A pályázat által megalkotott alapkövekre a következő években erős fal épülhet fel. Ez jelenti a kapcsolatrendszerek teljes hálózatának kiépülését, az információáramlás megvalósulását, pályázati források erőteljesebb megvalósulását. És természetesen hozzájárulhat ahhoz a régi álomhoz, miszerint ha bármely magyar református iskolában felfedezünk egy tehetséget, képesek vagyunk őt megtartani és helyes útra, a Krisztus követésre nevelni.
Az Ön vezetésével regionális szakmai napokat tartottak több helyszínen az országban. Mi volt a tematikája ezeknek az alkalmaknak?
A szeptember közepén és végén lezajlott regionális szakmai napokon az intézmények által korábban beküldött szándéknyilatkozatok szerint létrehoztuk a kerületi tehetségtanácsokat. A pedagógusok előadásokon vehetek részt, melyen a többek között a Matehetsz által is javasolt szakemberektől a tehetségről, illetve e tehetségsegítő tanácsok szerepéről hallhattak. Fontos része volt a szakmai napoknak a kerületi tehetségsegítő tanácsok – dunamelléki, tiszántúli, felső magyarországi és dunántúli tanács – megalakítása Kecskeméten, Debrecenben, Miskolcon és Pápán. Október elején, ugyanezeken a helyszíneken szakmai kerekasztal beszélgetéseket tartottunk a gazdagító programokkal kapcsolatban.
Milyenek voltak a visszajelzések ezekkel az alkalmakkal kapcsolatban?
Alapvetően pozitív visszajelzéseket kaptunk. A résztvevő intézményvezetők és pedagógusok a szakmai beszélgetések után jelezték az ilyen jellegű találkozások fontosságát.
A pályázat egyik célja az Országos Református Tehetségsegítő Tanács létrehozása. Hogyan áll most a folyamat?
November 14 –én, egy tehetséggondozó országos konferencia keretében fog megalakulni a Tanács, Budapesti központtal, hét alapító intézmény – Károli Gáspár Református Egyetem, Református Szeretetszolgálat, Református EGYMI, Wáli István Református Cigány Szakkollégium, Református Iskolák Diáksport Szövetsége, Református Pedagógiai Intézet és Református Tehetséggondozó Alapítvány – részvételével.
Mi lesz a pontos feladatuk?
A feladatuk az első évben a működtetés biztosítása, a református tehetségstratégia végrehajtása, forrásszerzés, valamint kapcsolatok kialakítása és a háttér infrastruktúra kiépítése lesz.
Melyek a továbblépés fontos elemei?
Először is a Református EGYMI-vel egyeztetve megnézzük, hogy a projekt elemeit hogyan lehet beintegrálni az EGYMI által már használt rendszerbe. Másodszor fel kell mérni az intézmények szakmailag valós igényeit a tehetséggondozással kapcsolatban. Eközben a következő év novemberéig meg kell alkotnunk azon keretrendszert, ami alapján az intézmények jól tudják majd használni a hálózat nyújtotta előnyöket.