A Magyarországi Református Egyház a közelmúltban sikeresen pályázott, az Új Széchenyi Terv keretében novemberig több mint 545 millió forintot költhet oktatási rendszerének fejlesztésére. A TÁMOP-3.1.17-15-2015-0004 azonosítószámú pályázat megvalósítását az Európai Szociális Alap és a magyar állam közösen finanszírozza.
A Magyarországi Református Egyház köznevelési feladatainak támogatása elnevezésű projekt négy fő területet ölel fel:
1-2. pillér
A hatékony és rugalmas erőforrás-gazdálkodást támogató, informatizálható folyamatok megszervezése, különös tekintettel az emberi erőforrásokra
A hatékony erőforrás-gazdálkodás feltételei jelenleg nem állnak rendelkezésre, mely feltételek (informatizált nyilvántartások, motiváltság) e pályázat megvalósulása esetén megteremthetőek.
Az erőforrás-gazdálkodáshoz szükséges alapvető adatok nyilvántartása Református Köznevelési Információs Rendszer (REKIR) bevezetésével biztosítható. Az adatnyilvántartás e rendszere egyrészt csökkenti az intézményfenntartókra háruló – jelenleg papír alapú – adminisztrációs terhet, s jelentős mértékben betekintést biztosít számukra az általuk fenntartott köznevelési intézmények szakmai munkájára, gazdálkodására, ide értve a munkaerő-gazdálkodást is. A rendelkezésre álló erőforrások adatainak nyilvántartása erősíti a köznevelés-irányítás (egyházkerületi és bevett egyházi) szintjeinek információgyűjtő és -feldolgozó, tervező, koordinációs és ellenőrző tevékenységét.
A református köznevelési rendszer célrendszerét a Magyarországi Református Egyház Zsinata a református köznevelési törvény preambulumában, ill. a református köznevelési intézmények küldetésnyilatkozatában fogalmazta meg. A közös célok eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése s az ehhez szükséges munka összhangjának megteremtése a köznevelés-igazgatási tevékenység feladata. E tevékenység előkészítő szakasza – a célkitűzés birtokában – az információgyűjtés, melynek során az egyházkerületi ill. bevett egyházi szintű döntések megalapozását szolgáló információk kerülnek a köznevelés-igazgatást végző oktatási irodák, oktatási tanácsosok és bizottságok tudomására. Az információgyűjtés legfontosabb csatornája a Református Köznevelési Információs Rendszer (REKIR), melyhez biztosított lesz a hozzáférés az egyházkerületi és a bevett egyházi szint számára is.
A begyűjtött információk szerint a köznevelés-igazgatást végzők egyrészt újabb és újabb lehetséges alternatívákat tárnak fel, másrészt a már feltárt kivitelezési megoldási lehetőségeket ellenőrzik. Az információ-feldolgozás és a tervezés egy munkafolyamatban megy végbe. A tervezés akkor hatékony, ha az információgyűjtés tudatosan kiépített információs rendszer útján történik. Ez a cél a Református Köznevelési Információs Rendszer (REKIR) kialakításával.
A megoldási lehetőségeket mérlegelve a döntéshozók (presbitérium, egyházkerületi közgyűlés, MRE Zsinata) határozzák meg az erőforrás-gazdálkodás irányát. A döntéssel a köznevelés-irányítás döntés-előkészítő szerepe lezárul.
A döntés végrehajtása elsődlegesen a személyi és a tárgyi feltételek megteremtését, valamint a munka koordinációját jelenti. Ennek eredménye lehet a hatékony erőforrás-gazdálkodás.
A végrehajtás során előfordulhat, hogy a célkitűzés nem valósult meg, akár a helytelen döntés, akár a helytelen végrehajtás következtében. Szükséges tehát az ellenőrzés beiktatása, melynek során a köznevelés-irányítás (egyházkerületi és bevett egyházi) szintjei egybevetik a végrehajtás eredményét a célkitűzéssel, és megállapítják a cél megvalósulását, vagy az esetleges szükséges korrekciókat, s ennek függvényében ismét javaslatot tesznek a döntéshozóknak.
A REKIR adatbázisa öt területet ölel fel, négy modult (infrastrukturális erőforrások, humán erőforrások, anyagi erőforrások, hit- és erkölcstan modul) és egy tudásmegosztó portált tartalmaz. A négy modul elnevezésére a hazai reformáció négy kimagasló alakját választottuk.
Török Bálint (1502-1550) Pápa földesuraként 1531-ben alapította a református iskolát Pápán, melynek felszerelését is biztosította (infrastrukturális erőforrások modul).
Lorántffy Zsuzsanna (1600k-1660) I. Rákóczi György özvegyeként nagymértékben hozzájárult a pataki kollégium fejlesztéséhez, 1650-ben meghívta Sárospatakra Comeniust (humánerőforrások modul).
Ráday Pál (1677-1733) a református egyház első egyetemes főgondnoka, a protestáns nemesség és az egyház érdekeit képviselte a világi hatóságok előtt, s megvetette a később róla elnevezett könyvtár alapjait (anyagi erőforrások modul).
Méliusz Juhász Péter (1532-1572) a református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival, imakönyvével, kátéjával, agendájával, hitvallásokat szerkesztett (a legnevezetesebb az 1567. évi hitvallás), s a Biblia egyes könyveit lefordította (hit- és erkölcstan modul).
A négy történelmi alak a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerületéhez kötődik. A tudásmegosztó portál, az Apácai Csere János modul két célnak felel meg: a) adatot szolgáltat a pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezéséhez; b) hozzájárul a pedagógusok és intézményvezetők szakmai tapasztalatcseréjéhez.
[[paginate]]
3. pillér
Az egyházi fenntartó által működtetett pedagógiai szakszolgálati tevékenységek fejlesztése, kapacitásainak erősítése
A projekt keretében célunk, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatokat minden református fenntartásban működő köznevelési, közoktatási intézmény számára hozzáférhetővé tegyük, illetve az egyes szakfeladatok szakmai minőségét, humán erőforrását az igényekhez és a megújult tudományos elvárásokhoz igazítsuk.
I. Általános, minden szakfeladatot érintő fejlesztési célok:
1. A hozzáférés bővítése, azaz minden fejlesztésre szoruló gyermek, tanuló hozzájusson azokhoz a többletszolgáltatásokhoz, amelyek a fejlődéséhez szükségesek; a minőségi szolgáltatások középpontjában a gyerek igényei és érdeke álljon. Ehhez kapcsolódva szükséges a területi hozzáférés bővítése.
2. A pedagógiai szakszolgálat szakmai munkájának minőségi javítása, támogatása a tevékenységek keretein belül zajlik majd, a szakszolgálati feladatok ellátását támogató protokollok továbbfejlesztésével. Az egységes ellátórendszer, az egységes minőség érdekében nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan szakmai ajánlások, eljárásrendek, melyek segítik a szakszolgálatban dolgozó szakembereket az ellátási folyamatban a gyermek ellátórendszerbe kerülésétől egészen addig, amíg elhagyja azt. A protokollok mind a diagnosztikai, mind a fejlesztési és a terápiás feladatokhoz segítséget kínálnak majd.
3. Továbbképzési programokon vesznek részt a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó szakemberek.
4. A pedagógiai szakszolgálat eszköztárának bővítése jelenti az eszközfejlesztéseket és konkrét eszközökkel történő ellátást is. A pályázati forrásból a szakszolgálati intézmény infrastrukturális fejlesztését támogatjuk felszerelésekkel, a szakszolgálati munkát segítő speciális diagnosztikai és fejlesztő, terápiás eszközökkel, közöttük olyan eszközökkel, amelyek mobilizálhatók, utazószolgáltatás esetén a fejlesztés helyszínére is szállíthatók, valamint a mindennapi munkát támogató korszerű infokommunikációs eszközökkel. ( INYR használata)
II. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásának szakfeladatonkénti fejlesztéséhez kapcsolódó fejlesztési célok:
1. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
Feladatunk:
A kora gyermekkori diagnosztika, amely magában foglalja a kisgyermekek komplex több szakember összehangolt és egymásra épülő ún. interdiszciplináris diagnosztikai vizsgálatát, külön 0-2 éves gyermekek számára csecsemővizsgálatok és 2-4 év közötti gyermekek számára ún. vizsgálóhetek formájában.
A Református EGYMI koncepciója egy komplex, diagnosztikai, terápiás, gyógypedagógiai, pszichológiai és szociális, valamint a tevékenységet oktató szolgáltatások biztosítása, egymással kapcsolatot tartó szakemberekkel, interdiszciplináris teamben.
Fejlesztési célok:
1.1. Differenciált diagnosztikai eljárásrend kidolgozása
1.2. Családkísérés folyamatának kidolgozása, megtervezése: eltérő fejlődésre felkészítés, megküzdési stratégiák ismerete és alkalmazása.
1.3. Szakmaközi egyeztető fórum megszervezése
2. A nevelési tanácsadás:
Feladataink:
- a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása
- segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja
- pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakvélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére
- prevenciós tevékenység
- komplex pszichológiai, gyógypedagógiai ellátás
Fejlesztési célok:
2.1. A gyermekek állapotának felmérését szolgáló szűrő eljárások kidolgozása: 5-6 éves kor, iskolás kor
2.2. A BTM ellátáshoz kapcsolódó utazó fejlesztő eszközrendszer kidolgozása
3. Szakértői bizottsági tevékenység:
Feladataink: Szakértői bizottságunk tankerületi szinten a református óvodákban, általános és középiskolákban tanuló gyermekek, tanulók részére kíván segítséget nyújtani a megfelelő diagnosztikus lehetőségek felajánlásával, és a szükséges intervenciós, fejlesztő lehetőségek, illetve további vizsgálatok kijelölésével. A Református EGYMI Szakszolgálatában működő szakértői bizottság azzal kívánja megkönnyíteni az iskolák, oktatási/nevelő intézmények feladatát, hogy a gyermekek/tanulók szakértői vizsgálatát az adott intézmény helyszínén végzi el, biztosítva mind a szakember gárdát (pszichológus, gyógypedagógus, logopédus), mind a szükséges diagnosztikus eszközöket.
Fejlesztési célok:
3.1. A tankerületi szakértői bizottsági tevékenységek körét igénylő református intézményekhez a szolgáltatás eljuttatása, a hozzáférési lehetőségek biztosítása 100 km-es körzetben.
3.2. Diagnosztikai eszközök beszerzése a szakmai protokolloknak és a megújult szakmai elvárásoknak megfelelően.
3.3. A szakértői bizottsági tevékenység protokolljának pontosítása, kidolgozása
4. Logopédiai ellátás:
Feladatunk: A logopédiai szolgáltatásunk ellátja az óvodákban nevelkedő, iskolákban tanuló gyermekek logopédiai fejlesztését, terápiáját. A jogszabályi előírásoknak megfelelő logopédiai szűrések és vizsgálatokat végezzük.
Fejlesztési célok:
4.1. A logopédiai diagnosztikai eljárások egységesítése, új, a gyerekek beszéd és kommunikáció fejlesztését szolgáló ellátási formák bevezetése.
4.2. A logopédiai ellátás megfelelő eszközhátterének biztosítása logopédiai eszközök és diagnosztikai tesztek beszerzésével.
5. Konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés
Feladatunk: A betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal.
Fejlesztési célok:
5.1. A gyógytestnevelés országos hálózatának humán erőforrás fejlesztése, a tevékenység szakmai protokolljának kidolgozása
6. Iskola-óvoda pszichológia
Feladatunk: az iskolai és óvodai nevelés során felmerülő problémák megelőzése, a már meglévő konfliktusok feltárása, azok megoldásának elősegítése– egyéni és/vagy csoportos formában. A nevelési-oktatási intézményekben preventív, fejlesztő és korrektív pszichológiai tanácsadási munkával, problémakezeléssel segíteni a református intézményekben dolgozó pedagógusokat, nevelt gyermekeket, és a gyermekek szüleit.
Fejlesztési célok:
6.1. A pszichológiai tanácsadás kihelyezése az oktatási intézményekbe, osztályfőnöki órákra
6.2. Az osztályfőnökök támogató szolgálatának beindítása az osztályfőnöki eset-megbeszélési lehetőségek biztosítása érdekében
6.3. Az iskola-óvoda pszichológiai ellátás szakmai protokolljának véglegesítése, kidolgozása
7. Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásával összefüggő tevékenységek
Feladatunk: a kiemelten tehetséges gyermekek és tanulók azonosítása és gondozása, képességeik kibontakoztatásának elősegítése.
Tevékenységeink:
- Tehetségazonosítás: általános és speciális képességek mérésével, tesztekkel, mérőlapokkal, pszichológiai háttérvizsgálatokkal, pedagógusokkal való konzultációkkal.
- Tehetséggondozás: egyéni és csoportos (maximum 4 fő) foglalkozások a programba beválasztott gyerekek számára
- rendszeres, heti egyszeri komplex foglalkozások keretében. A foglalkozások kiemelt területei: a kreativitás, a problémamegoldó gondolkodás, a kommunikációs képességek fejlesztése.
- Kapcsolattartás az intézményeinkben tanító kollegákkal.
- A szülők részére konzultációs lehetőséget biztosítunk a gyermek optimális nevelése és fejlesztése érdekében, ha igénylik, a pszichológus bevonásával.
Fejlesztési célok:
7.1. Tehetség műhelyek megszervezésének támogatása a református fenntartásban működő intézmények bevonásával
7.2. Különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermekek tudományos konferenciájának megszervezése
7.3. A tehetséggondozás szakmai protokolljának kidolgozása, véglegesítése
7.4. Az intézményi jó gyakorlatok megosztásának segítése a tehetséggondozó szakemberek részvételével
A projekt feladatainak megvalósításának hatásai:
• Az ellátáshoz való hozzáférésnél az esélyegyenlőség szempontjai feltétel nélkül érvényesülnek.
• A fejlesztések jövőképének víziója szerint a Magyarországi Református Egyház által fenntartott pedagógiai szakszolgálati hálózat a tudásgazdaság igényeit kielégíteni képes, innovatív, kompetencia-alapú, minőségelvű rendszer, amelynek intézményhálózata makro térségi alapon szerveződik, multifunkcionális feladatai révén biztosítja a rendelkezésre álló kapacitásainak minél jobb kihasználását, amelynek irányítását a fenntartó egyházkerületi szinten szervezett tagintézmények segítségével végzi.
[[paginate]]
4. pillér
Szakmai hálózatosodás erősítése a tehetségfejlesztés területén
A tehetségfejlesztés területén két irányban nyújt fedezetet a pályázat.
Az egyik irány egy Komplex Református Tehetségfejlesztő Program kidolgozásának megkezdése. Ennek első szakaszában néhány tantárgy általános iskolai és középiskolai kezdő évfolyamaira készül el tehetségfejlesztő szakmai anyag (gazdagító program). Biológia tantárgyból a 7. és a 10. tanévre, fizika tantárgyból a 7. és a 9. tanévre, matematika tantárgyból az 5. és a 9. tanévre, történelem tantárgyból az 5. és a 9. tanévre. Ezeken kívül még művészeti nevelés területén készülhet el tehetségfejlesztő szakmai anyag.
Ezek az 50 x 45 perces tehetségfejlesztő szakmai anyagok az adott évfolyam kerettantervi anyagához kapcsolódnak. Tartalmaznak egy 2 x 12 órás közös (bentlakásos) periódust (a program elejére és a végére tervezve) is. Az anyag többi része a tanulók saját iskolájában a szaktanár (szakkörvezető tanár) segítségével kerül feldolgozásra (a tantárgy jellegétől függően pl. feladatmegoldás, kutatómunka, stb.).
A tehetségfejlesztő szakmai anyagok kidolgozása a későbbiekben – pályázati lehetőségek függvényében – folytatódhat (további évfolyamokra, további tantárgyakra).
A másik irány a tehetségfejlesztés érdekében történő hálózatépítés. Ennek érdekében a 2015/2016-os tanév első félévében (várhatóan 2015. szeptember, október és november folyamán) regionális szakmai napokat, kerekasztal beszélgetéseket és országos konferenciát szervezünk.
A regionális szakmai napokat egyházkerületenként tervezzük megszervezni. E rendezvényekre várjuk az egyházkerület református köznevelési intézményeinek a tehetségfejlesztés koordinálásával megbízott képviselőit. Ezeken meghívott előadók segítségével foglalkoznánk a tehetség felismerésével, fejlesztésének lehetőségével. Regionális tehetségtanácsok megalakítására is sor kerülne e rendezvényeken. A regionális szakmai napok időpontjai és helyszínei: szept. 18. Kecskemét (Dunamellék), szept. 19. Debrecen (Tiszántúl), szept. 25. Miskolc (Tiszáninnen) és szept. 26. Pápa (Dunántúl).
A kerekasztal beszélgetésekre a református köznevelési intézmények azon munkaközösségeinek képviselőit várjuk, amely tantárgyakból tehetségfejlesztő szakmai anyag készül (biológia, fizika, matematika, történelem, ill. művészeti nevelés). A kerekasztal beszélgetéseken az elkészült gazdagító programot mutatják be a készítők a református oktatási rendszerben tanító, a gazdagító program megvalósításában résztvevő pedagógusok számára. A kerekasztal beszélgetésen felmerült kérdések, visszacsatolások alapján a gazdagító programok átdolgozásra, pontosításra kerülnek. A kerekasztal beszélgetések időpontjai és helyszínei: okt. 9. Miskolc (biológia), okt. 10. Debrecen (matematika), okt. 16. Kecskemét (történelem), okt. 17. Hódmezővásárhely (fizika) és okt. 21. Pápa (művészeti nevelés).
Az országos konferenciára Budapesten kerülne sor 2015. november 14-én. Ezen történne meg a rendezvénysorozat tapasztalatainak összegzése és az Országos Református Tehetségtanács megalakítás.